Néhány jó tanács
Nyitott tűzterű kandallók
Épített samott tűzterének nincs ajtaja, a tűztér közvetlenül (általában 1 m-en belül) be van kötve a nagyméretű kéménybe, melynek belső mérete, minimum 25x25 cm kellene, hogy legyen. A kémény bel mérete a tűztérnyílás nagyságát is meghatározza. Ezeknél a kandallóknál mindenképen érdemes egy pillangószelepet beépíteni a tűztér fölé, amit a tűz kialvása után el kell zárni. Ellenkező esetben a kémény huzata folyamatosan viszi ki a meleg levegőt a szobából, ami rendkívül gazdaságtalan. Hatásfoka elenyésző, 10-15% körüli, ugyanis az égéskor keletkezett hő nagy része a kéménybe közvetlenül bekötve távozik a szabadba. Ezeknek a típusú kandallóknak óriási a faigényük. Így elsősorban azoknak ajánlanám, akik élvezni szeretnék a nyílt tűz látványát, hangulatát.
Zárt tűzterű kandallók
A kandalló áll egy öntvény, vagy samottal kibélelt lemez tűztérből és egy e köré épített (tégla, burkolt ytong, kő, műkő, mészkő, márvány, csempe stb.) külsőből. A tűztér és a kandalló külső fala között légrés (levegőcsatorna) van. Alul (fatárolón, szellőzőkön, áttört csempéken) beáramlik a hideg levegő, amely felfelé haladva a tűztér és bekötő cső átforrósodott falával érintkezve felmelegszik és felül a süvegrészen elhelyezett szellőzőkön át a forró levegő a szobába áramlik. Ezért is van, hogy a kandalló köpenyfala az állandó átszellőztetés miatt sohasem melegszik fel úgy, mint a cserépkályháé és nem is tárolja a hőt. A kandalló leadott hőenergiájának kb. 60%-a a tűztér ajtaján át míg kb. 40%-a a szellőzőkön át jut a szoba légterébe. A kandalló addig fűt, míg ég benne a tűz, de ez idő alatt intenzívebb fűtésre képes, mint a cserépkályha. Ezt követően az átáramló hideg levegő gyorsan visszahűti a köpenyfalat és a tűzteret. A kandallóbetét kivezető csonkja itt is általában 1 m-en belül be van kötve a kéménybe. Hatásfokuk 30-50% között mozog. Nagyon hatásos kiegészítő fűtésként, és ott, ahol gyorsan intenzív fűtést szeretnénk elérni. Így elsősorban azoknak ajánlanám, akik élvezni szeretnék a lobogó tűz látványát és melegét.
Cserépkályha
Központi része a samott téglákból megépített tűztér. Az égés során keletkezett és innen távozó füstgázok (mérettől és formától függően) 3-10m utat tesznek meg a kályha belsejében megépített füstjáratokban, ahol is a bennük lévő hőenergia nagy részét átadják a járatok falazatának és a kályha köpenyfalát alkotó csempéknek. Ezek a hőt szivacsszerűen magukba szívják és a fűtendő helyiségbe sugározzák. A cserépkályha anyagai porózus szerkezetük révén a hőt rendkívül jól tárolják. Így lehet az, hogy a kályha a felfűtést követő 12.-14. órában is képes hőt sugározni. De ennek alapfeltétele, hogy az építés során ne spóroljunk ki egyes anyagokat - elsősorban a samott téglákra gondolok. Ezek a cserépkályha legjobb hőtárolói. Sokan vannak, akik a samott téglát téglával vagy cseréppel helyettesítik. Az így épített kályhák is tökéletesen fűthetnek, csak jóval kevesebb ideig. Erre jó, ha odafigyelünk az építtetésnél. Hatásfokuk elérheti a 80%-ot. Folyamatos üzemeltetése ajánlott, napi 1 vagy 2x-i begyújtással. Fontos tényező a tökéletesen záródó kályhaajtó, ennek hiányában a kályhánk szintén nem fogja a meleget a kívánt ideig tárolni és sugározni.
A cserépkályhák nagytömegű építmények, súlyuk 500-1500kg (de lehetnek ennél nagyobbak is) ezért is képesek az eltárolt hőt órákon át kisugározni magukból.
Nagy tömegük miatt rendkívül fontos, hogy a cserépkályhát csak megfelelő aljzatra építessük. Ez legyen legalább 10-15cm vastag vasalt betonaljzat (kályhanagyságtól függően).
Cserépkályha vagy kandalló?
| Cserépkályha | Kandalló | |
|---|---|---|
| Samott füstjárat | 3-10 m | Nincs |
| Tűzifa felhasználás | 5-10 kg begyújtásonként | 2-10 kg/ óra |
| Tüzelés a tűztérben | Reggel és este | 1,5- 3 óránként |
| Hatásfok | 80% körül | 20-50% körül |
| Átrakást igényel | 20-25 évente | Nem |
| Üzemeltetése | Folyamatos | Szakaszos |
| Hőleadás | A begyújtás után akár 10-14 órán keresztül sugárzó hő. | Begyújtástól számított 15 percen belül, amíg a tűz ég |
| Nagy üvegfelület | Igen, a kémény belső függvényében | Igen |
| Tömege | 500-1500 kg | 300-600 kg |
| Vasalt aljzat | 10-15 cm-es vasalt aljzat szükséges | Nem szükséges |
Cserépkályha használata
A cserépkályhába reggel és este, naponta maximum 2x szabad begyújtani.
A tűztérbe betesszük a papírt, gyújtóst, hasábfákat és begyújtunk.
Ha a gyújtós lángra kapott, az ajtót 2 ujjnyi vastag résre nyitva kell hagyni és az ajtón lévő huzatszabályzókat teljesen kinyitni. A tökéletes égéshez ugyanis elegendő levegőt kell a tűztérbe juttatni (nem jó, ha csak pislákol a tűz, éppen hogy csak ég a fa). A berakott fának 1-1,5 óra alatt intenzíven le kell égnie. Ezt követően a kályhaajtót légmentesen bezárjuk, a levegőszabályzó nyílásokat teljesen elzárjuk, így a kémény felé megszűnik a hőlégáramlás. Ezután órákon át sugározza a meleget a szobába a fokozatosan átforrósodó 4-14 mázsa tömegű kályhánk, melynek hő leadását a tűztérben lévő 600-700°C-os parázs belülről folyamatosan táplálja. Fontos, hogy bezárni a kályha ajtót csak akkor szabad, ha a fa lánggal már sehol sem ég, kizárólag kékes izzással körülvett parázs van a tűztérben. A mai, tökéletesen záródó ajtóknál a parázs teteje 10-20’ perc után elfeketedik, de újbóli kinyitáskor pirosan felizzik. TILOS az ajtókat becsukni, míg minden egyes fadarab tökéletesen el nem égett. Az idő előtti kályhaajtó bezárás a kályha tetejének felemelkedésével, oldalának kipúposodásával, megnyílásával, szétrobbanásával járhat.
Kályhánk az ajtó bezárása után kezd el igazán „dolgozni"/fűteni és a bent lévő parázs mennyiségétől függően, akár 12-14 órán át meleget sugározni. Begyújtásonként (tűztér és kályhanagyságtól függően) 5-10kg tűzifát égetünk el a kályha felfűtéséhez (ez a már 2 éve kivágott és összehasogatott fára vonatkozik). Minden cserépkályha csak egy bizonyos hőmennyiséget képes magába szívni, eltárolni, majd a környezetébe kisugározni. Hiába tüzelünk el kályhánkban akár óránként újabb és újabb adag tűzifát, semmivel sem fog jobban fűteni, mint ha csak reggel és este 1-1,5 órát tüzelünk benne.
Átrakás
A cserépkályhát száraz, keményfával történő folyamatos és egyenletes fűtés mellett elegendő 15-20 évente átrakni. Az átrakásra azért van szükség, mert a kályhát alkotó és összetartó belső anyagok idővel a napi szintű hőingadozás következtében elöregednek, meggyengülnek, megrepedeznek és veszítenek szilárdságukból. A kályhacsempék fugái kipotyoghatnak, megnyílhatnak, egyes csempék kimozdulhatnak. Átrakás alkalmával a cserépkályhát lebontjuk, elöregedett anyagait - a csempék kivételével - mind kidobjuk és teljesen új belső anyagokból és a kitisztított csempékből, újra felépítjük.
Tüzelőanyag
Napjainkban a cserépkályhák és kandallók jellemző tüzelőanyaga a fa. A legmegfelelőbb a száraz, keményfa. Ezalatt a már legalább 2 éve kivágott összehasogatott és a szabadban szellős, fedett helyen tárolt keményfát értjük. Ha 2 évig nem is áll módunkban szárítani, azt mindenképen tegyük meg, hogy tavasszal szerezzük be az őszi, téli tűzifánkat, hogy legalább 0,5 évet száradjon. A frissen kivágott fa nedvességtartalma akár 60-65% is lehet. Az ilyen fának, pedig nagyon csekély a fűtőértéke, mivel az égés során keletkezett hőmennyiség jelentős része a fa víztartalmának az elpárologtatására fordítódik, nem pedig a szobák fűtésére.
A keményfák (tölgy, bükk, akác, kőris, éger) sokáig égnek, jól tartják a parazsat, kevés a hamujuk, fűtőértékük magas.
A puhafák (fenyő, nyír, nyár, hárs, jegenye) gyorsan elégnek, hamar kihűl a parazsuk, sok a hamujuk, fűtőértékük alacsonyabb.
Kémény
A kémény belső keresztmetszete ne legyen kisebb, mint a beépítendő kandallóbetét füstcsőcsatlakozása. Cserépkályháknál a kályhaajtó maximális nagyságát elsősorban a kémény belső átmérője határozza meg.
A kémény magassága a tűztalajtól számítva minimum 5-6m legyen.
A kémény tisztítóajtaja elé kályhát építeni tilos.
Zárt tűzterek kéménybe történő bekötésekor előnyösebb a - függőleges kürtőhöz képest, a 45 fokos szögben történő becsatlakozás, de a 90 fokos is teljesen elfogadható. Cserépkályhához elegendő a 14x14cm belső átmérőjű kémény. Nagyobb kályhaajtónál viszont elengedhetetlen a 18, 20, 25 cm belső átmérő.
A kisebb teljesítményű tűzterek beköthetők 14x14cm-es kéménybe, de a nagyobb teljesítményűekhez 20, 25 cm-es szükséges.
Cserépkályha kiszárítása (szárítófűtés)
Az újonnan épített, vagy átrakott cserépkályhát un. szárítófűtéssel a teljesen száraz állapotig ki kell fűteni, ugyanis a cserépkályhába az építés folyamán akár 150-200 liter víz is bekerülhet. Ezt a vízmennyiséget csak fokozatos fűtéssel szabad a kályhából a kéményen át vízgőz alakjában eltávolítani.
A szárítófűtés időtartama: 3-4 héten át minden nap, reggel vagy este. Ez idő alatt (éjjel-nappal) a tüzelőajtót résnyire mindvégig nyitva kell tartani.
Szárítófűtés menete:
- héten az első néhány begyújtásnál beteszünk a tűztérbe pár összegyűrt újságpapírt, erre gyújtóst (szálkafát), majd 3-4 csukló vastagságú hasított keményfát helyezünk. Ezt meggyújtva a bent lévő famennyiség 15-20’ perc alatt leég.
- héten begyújtásonként már 4-5 csuklóvastagságú fát égetünk el. Ha lehetőség van rá reggel és este is. Az ajtót résnyire továbbra is nyitva tartjuk.
- héten tovább növeljük az elégetett fa mennyiségét, ekkor már alkalmanként 5-6 alkar vastagságú hasított keményfát égetünk el. A tűzifa leégése után is az ajtót résnyire továbbra is nyitva tartjuk.
- héten már jól megpakolhatjuk a tűzteret, rakhatunk be vastagabb hasított fákat is, (max. 10 cm). Ekkorra már a kályhacsempéknek át kell forrósodniuk, de mivel a tüzelőajtó továbbra is résnyire nyitva van, a csempék még nem maradnak órákon át forróak. Ez a szárítás utolsó, de legintenzívebb időszaka.
- héttől az ajtót – a tüzelő leégése után - már becsukhatjuk. Kályhánk készen áll a folyamatos fűtésre.